Kohn és Grün együtt szolgálnak 1967-ben az egyiptomi fronton. A katonák megjutalmazására mindenki eltávozást kaphat hétvégére, ha lead egy egyiptomi tankot. Grünnek feltűnik, hogy Kohn minden hétvégén hazamegy. Meg is kérdezi:
- Mondd Kohn, hogy van ez a te állandó hétvégi eltávozásaiddal?
- Egyszerű - válaszolja Kohn. Az egyiptomi seregben - pont itt szemben velünk - szolgál a gyerekkori palesztin barátom, Ali.
- Na és?
- Minden csütörtökön kimegyek a senki földjére és elordítom magam:
- Ali, akarsz hétvégén hazamenni?
- Igen.
- Jó, akkor cseréljünk tankot!

- Milyen az arab lopakodó?
- Teve mamuszban.

Beleesik egy légy egy korsó sörbe. Mit tesznek a különböző néphez tartozók?

Angol: Kiszedi a korsóból, majd távozik a kocsmából.
Amerikai: Kiszedi a korsóból, majd megissza a sört.
Kínai: Kiszedi a korsóból, majd megeszi a legyet.
Indiai: Kiszedi a korsóból, majd a sört eladja az amerikainak, a legyet pedig a kínainak.
Pakisztáni: Kijelenti, hogy a legyet az indiai dobta a sörbe Kasmírral kapcsolatba hozhatóan, emiatt katonai segítséget kér a kínaitól és pénzsegélyt az amerikaitól, hogy vehessen még egy korsó sört.

- Jó napot, megvan maguknál az "Összeesküvés elmélet" DVD-n?
- Ki kérdezi? És miért?

A róka éhesen csatangolt az erdőben, sehol sem talált élelmet.
Egyszer csak észrevett egy varjút a fán, csőrében egy nagy szelet kenyérrel. Ki akarta csalni tőle:
- Hé, varjú! Énekelj nekem valamit!
- Öhöm,öhöm - s a varjú még jobban szorította csőrében a kenyeret.
- Te varjú, - próbálkozott újra a róka - neked van a legszebb hangod a világon. Énekelj nekem valamit!
Csak nem nyitotta szét éneklésre csőrét a varjú. A róka szomorúan lemondott a szelet kenyérről. Csatangolt tovább az erdőben, ahol a tisztáson éppen párttitkárt választottak az erdei állatok. Csodák csodájára az egérke lett a párttitkár.
Rohant vissza a róka a varjúhoz,s elújságolta neki a hírt. A varjú elröhögte magát,s a kenyér kiesett a csőréből. A róka felkapta,s azt mondta:
- Na,varjú, mi ebből a tanulság? Aki kiröhögi a párttitkárt, az elveszti a kenyerét.

Egy hajléktalan már majd éhen hal, végső kétségbeesésében elmegy a német követség elé, és egy darab száraz kenyérre kutyaszart kenni, mert abból van bőven Budapesten.
Meglátja a nagykövet, és lerohan:
- Ember, mit csinál?
- Nagykövet úr, éhes vagyok de nincs pénzem, hát kutyaszart kenek a kenyérre, mert az bőven van itt!
- Tudja mit, itt van 10 euró! Vegyen magának valamit, de innen menjen el!
Az öreg megy is boldogan. És ha már ilyen jól sikerült a próba, elmegy az amerikai követség elé is. Meglátja a nagykövet, és lerohan:
- Ember, mit csinál?
- Nagykövet úr, éhes vagyok de nincs pénzem, hát kutyaszart kenek a kenyérre!
- Tudja mit, itt van 20 dollár! Vegyen magának valamit, de innen menjen el.
Az öreg úgy gondolkozik, ha egy nagykövet ennyit ad, mennyit kaphat a miniszterelnöktől...
Reggel leül a Lánchí­dhoz. Jön is a miniszterelnök futva és meglátja a hajléktalant, ahogy keni a kenyérre a kutyaszart.
Odaszalad hozzá:
- Ember, mit csinál?
- Miniszterelnök úr, éhes vagyok, de nincs pénzem, hát kutyaszart kenek a kenyérre!
- Azt látom, de ilyen vastagon?! És a többieknek akkor mi marad?!!

Hárman állnak egy Ádám és Éva kiűzetését ábrázoló festmény előtt: egy angol, egy francia és egy orosz.
- Nézzék ezt az elegáns, tartózkodó kifejezést az arcukon - mondja az angol. - Teljesen biztos, hogy Ádám és Éva angol volt.
- Ugyan, nézzék, milyen szépek. Emellett teljesen meztelenek, így biztos, hogy mindketten franciák voltak - így a francia.
- Önök tévednek. Nézzék meg jobban a képet! - mondja az orosz. - Nincsen ruhájuk, egyetlen ételük van, az alma. Ennek ellenére azt hiszik, hogy ez a Paradicsom, így biztos, hogy oroszok!

Levélben a szüleitől pénzt kér az egyetemista fiú:
"Kedves szüleim!
Nagyon nyomorultul érzem magam, hogy ismét pénzt kell kérnem tőletek, de sajnos katasztrofális a helyzetem. Annyira szégyellem magam, hogy legszívesebben a föld alá süllyednék.
Ui.: Annyira szégyelltem magam, hogy megpróbáltam ezt a levelet a postástól visszaszerezni, de sajnos már elvitték, így már nem tehetek semmit."
Nemsokára megjön a válasz:
"Kedves fiam!
Jó hírem van: nem kell szégyellned magad, mert sajnos a leveledet elkeverhette a posta, mivel mi nem kaptuk meg."

A gyárigazgató a műszaki igazgatóhoz:
- Holnap reggel 9 órakor napfogyatkozás lesz, tehát olyasvalami, ami nem látható minden nap. Intézkedjék, hogy a dolgozók ünneplő ruhában jelenjenek meg. E ritka jelenséget magam fogom megmagyarázni. Ha esik, a jelenséget nem láthatjuk jól. A dolgozók ez esetben az étterembe mennek.
A műszaki igazgató a főosztályvezetőhöz:
- A gyárigazgató utasí­tására holnap 9 órakor napfogyatkozás lesz. Ha esik, a jelenséget ünneplő ruhában a gyárudvaron nem láthatjuk jól. Ebben az esetben a nap eltüntetését az étteremben végezzük el. Ez tehát olyasvalami, ami nem látható minden nap.

A főosztályvezető az osztályvezetőhöz:
- A gyárigazgató utasí­tására holnap 9 órakor ünneplő ruhában végbemegy a nap eltüntetése az étteremben. A gyárigazgató utasí­tást ad, hogy essék az eső. Tehát valami, ami nem látható minden nap.

Osztályvezető a csoportvezetőhöz:
- Ha holnap reggel az étteremben esik, tehát valami, amit nem láthatunk minden nap, 9 órakor eltűnik a gyárigazgató ünneplő ruhában.

Csoportvezető a munkásokhoz:
- Holnap 9 órakor el fog tűnni a gyárigazgató, miközben esik. Kár, hogy ezt nem láthatjuk minden nap.

Egy férfi egy álláshirdetésre jelentkezik az állatkertben. Kiderül, hogy az állatkert legfőbb látványossága, a gorilla, nemrég pusztult el, és attól félnek, ha ez kiderül, nem jönnek majd a látogatók. Az állatkert igazgatója magas fizetést ígér a férfinak, ha jól eljátssza a gorilla szerepét jelmezbe öltözve.
A jelentkező megdöbben az ajánlaton, de mivel nagyon kell neki a pénz, elfogadja az állást. Beöltözik és bezárják a ketrecbe. A produkciója egészen jól sikerül, a látogatók odavannak a gorilláért. A férfi egyre jobban belejön a mókába, le-fel ugrál, mászik, hintázik. Egyszer azonban egy akrobata mutatvány rosszul sül el, a magasban ugorva nem tud elkapni egy kötelet, és áttörve a rácsokat átzuhan az oroszlán ketrecébe. Mí­g a földön fekszik, az oroszlán egy hatalmasat üvölt. A férfi rémülten kiabálni kezd:
- Segí­tség! Segí­tség!
Erre az oroszlán közel hajol hozzá és a fülébe súgja:
- Ne ordí­ts, te őrült! Mindkettőnket ki fognak rúgni!