A háborúban az izraeliek elfogtak egy arab pilótát. Megpróbálták kivallatni a szétlőtt repülőgép paraméterei ügyében.
- Mennyi a géped optimális repülési magassága?
A pilóta nem válaszol, mire nagyon megverik.
- Mennyi a repülőgéped maximális repülési sebessége?
A pilóta megint nem válaszol, mire még jobban megverik.
- Mekkora teljesítményű a repülőd hajtóműve?
Nincs válasz, mire utoljára, még egyszer megverik, de mivel látják, hogy semmit sem lehet belőle kiszedni, ezért elengedik.
Hazaérve nemzeti hősként fogadják és az ünnepségen megkérdezik tőle, hogy mit tud tanácsolni a pilótanövendékeknek?
- Csak azt, hogy a műszaki adatokat tanulják meg pontosan, mert ha elkapják őket és nem tudják, akkor nagyon megverik őket!

A gátak állapota kezdett kritikussá válni, ezért az állam felvett egy gátőrt, havi 100000 forint fizetéssel.
Két hónap múlva a hivatalban valaki feltette a kérdést:
- Ez a szerencsétlen gátőr honnan tudná, hogy mit kell neki csinálnia?
Ezért felvettek mellé egy oktatót, és egy munkavédelmi előadót, 150000 forint fizetésért.
Újabb hónap múlva ismét elkezdett gondolkozni az állami agytröszt:
- Vajon a gátőr biztosan jól teszi a dolgát?
Felvettek két ellenőrt 200000 forintért, akik bármikor ellenőrizhették a munkáját.
Hamarosan újra kérdések merültek fel:
- Itt van ez a nagyon hasznos munkát végző gátőr, de a közvélemény nem is hallott még róla és az áldozatos munkájáról!
Tehát felvettek két marketingest és egy szóvivőt, majd lebonyolítottak egy óriásplakátos reklámkampányt, a gátőri feladatok minél szélesebb körben történő ismertetése érdekében. Minderre havi 5 millió forintot különítettek el.
Nemsokára azonban jött a hír, hogy a kormány takarékossági intézkedéseket vezetett be, minden állami szervezetnél költségcsökkentést rendeltek el.
Így hát kirúgták a gátőrt...

Nyugdíjasok beszélgetnek:
- Oda nézz! Szegény egyetemisták, ötön szívnak egy cigarettát, s még örülnek is neki.

Fizika vizsga:
- Tanár: Foglaljon helyet. Mondjuk, hogy maga utazik a vonaton, és nagyon melege van. Mit tesz?
- Diák: Lehúzom az ablakot.
- Tanár: Nagyon jó. A vonat 130 km/h sebességgel halad É-ÉK irányban. Odakint 25 km/h DK-i szél fúj. A lehúzott ablakon egy 250 mm * 900 mm-es rés van, ezen áramlik be a levegő. A fülke térfogata 6,3 köbméter. Mennyi idő alatt cserélődik ki a fülkében teljesen a levegő?
A diák hozzá sem tud szólni, úgyhogy kivágják. Odakint elmeséli a többieknek, hogy mi történt bent. Bemegy a következő delikvens:
- Tanár: Foglaljon helyet. Utazik a vonaton, és nagyon melege van. Mit tesz?
- Diák: Leveszem a pulóverem.
- Tanár: De nagyon meleg van. Mit tesz?
- Diák: Leveszem az ingem is.
- Tanár: Ne őrjítsen meg, 38 fok van és 85%-os a páratartalom!
- Diák: Akkor leveszem a gatyámat is.
- Tanár: De hát nem látja, hogy a fülke teljesen tele van buzikkal?
- Diák: Nem bánom, de ha egy vagonnyi buzi megerőszakol, AKKOR SEM NYITOM KI AZ ABLAKOT!!!

Az építkezésen a főnök már 10 perce nézi az egyik munkást.
- Mit keresel Pisti? - szólítja meg.
- Egy fél méter átmérőjű és körülbelül fél méter magas betondarabot.
Erre 20 munkás kezdi el keresni. Fél órát keresgélnek, mire Pisti megszólal:
- Hagyjátok fiúk, nem olyan fontos! Majd leülök erre a gerendára.

A frissen bevonult katonák biztosítást is köthetnek. Az egyik biztosítási ügynök minden évben többszörös mennyiségű katonai biztosítást ad el, mint a második helyezett, ezért a főnöke titokban kihallgatja, milyen módszerrel veszi rá a katonákat a biztosítás megkötésére:
- Nézze uram, ha megköti ezt az életbiztosítást, akkor ha meghal a harcmezőn, a biztosító 200.000 dollárt fizet a családjának.
Biztosítás nélkül ugyanebben az esetben a hadsereg fizet a családjának, de csak 3.000 dollárt!
Mit gondol, csatában kit küldenek előre? Aki kötött életbiztosítást, vagy aki nem?

Beszélget az amerikai, az orosz és a magyar titkosrendőr. A téma: ki tudja jobban megtartani a szolgálati titkot.
- Én a nejemmel egy irodában dolgozok, ő nem tudja mit csinálok, nem is érdekli, én nem tudom mit csinál, de nem is érdekel. - mondja az amerikai.
- Az semmi... Én egy íróasztalnál dolgozom a feleségemmel! Nem tudja mit csinálok de nem is érdekli, én sem tudom ő mit csinál, de nem is érdekel. - kontráz rá az orosz. A magyar erre nagyot legyint:
- Ugyan már... Én egyedül dolgozom egy irodában! Nem tudom, mit csinálok, de nem is érdekel.

A cég értékesítési igazgatója panaszkodik a titkárnőjének:
- Ez a George olyan feledékeny, hogy azt csodálom, hogy el tud adni az ügyfeleknek akármit is. Most is mondtam neki, hogy ha jön vissza az ebédből, akkor hozzon nekem néhány szendvicset, de szerintem nem számíthatok rá.
Ebben a pillanatban nyílik a liftajtó, és lihegve beesik George.
- Főnök, nem fogja elhinni, mi történt! - újságolja. - Ahogy bementem az étterembe, megláttam egy régi ügyfelünket, aki már vagy 2 éve nem vásárolt tőlünk semmit. Leültem hozzá, és olyan jól elbeszélgettünk, hogy a végén rendelt vagy 2 millió dollárért.
A főnök odafordul a titkárnőhöz:
- Ugye mondtam, hogy ez a hülye elfelejti a szendvicseimet!

- Mindjárt kezdődik a vámvizsgálat, úgy izgulok.
- Higgye el, fölösleges. Elárulom magának, hogy én például fegyvercsempész vagyok. Most is elrejtettem a bőröndben négy pisztolyt. Ha ezek ezt nem veszik észre, magának semmi oka aggódni.
- De én azért mégis izgulok.
- Ugyan miért?
- Ez az első munkanapom vámosként.

Mi a különbség az alagút, meg a fizetés között??? Az alagutat fúrják, míg a fizetést faragják. Az alagútból meg ki lehet jönni, de a fizetésből nem.