Vízszerelő érkezik a vállalathoz. Belép az irodába, és azt kérdi a titkárnőtől:
- Hol az a szartartály?
A titkárnő berezelve mondja:
- Az igazgató úr éppen ebéden van.
- De hölgyem, maga nem ért engem, én arra a két nullára gondolok.
- A helyettesek is ebéden vannak.
- De drága hölgyem, én azt akarnám, hogy hol csinálják a szart?
- Ja, a könyvelés az emeleten van.
A főnök azt mondja 4 dolgozójának:
- Sajnálom, de létszámleépítés van, valakit el kell küldenem.
Mondja a cigány:
- Sajnos, én kisebbségi vagyok, nem küldhet el, mert panaszt teszek.
Mondja a másik:
- Én nő vagyok, ha elküld, panaszt teszek.
A harmadik:
- Én idős vagyok, ha elküld, beperelem hátrányos megkülönböztetésért.
Mindenki a negyedik, fiatal, fehér férfire néz. Az megszólal:
- Azt hiszem, akkor muszáj homokosnak állnom...
Az új cégvezetőt utasítja a főnök, hogy küldjön felszólító levelet Kovácsnak, fizesse meg régóta esedékes tartozását. Az ügybuzgó fiatalember elkészíti a fogalmazványt, s megmutatja a főnökének.
- Nem, ezt nem lehet elküldeni. Ez a levél túlságosan goromba. Ilyen hangot az üzleti levelezésben nem használunk. Fogalmazza finomabban.
A cégvezető átírja a levelet, de a főnök még mindig elégedetlen.
- Nem szabad így sértegetnünk Kovácsot, mert még elveszítjük, mint vevőt. Írja át még finomabb, udvariasabb hangnemben!
A harmadik változattal már elégedett a főnök.
- Igen, ez már kellően finom, és udvarias... Ám mégis át kell írni a helyesírási hibák miatt. A tolvajt ugyanis nem írjuk nagy T-vel, az akassza fel magát viszont három szóba írandó, két s-el, egy z-vel...
A gépírónők elhatározzák, hogy ha a főnök megint disznó viccet kezd mesélni, mindnyájan felállnak és kimennek az irodából. Hamarosan belép a főnök és így szól:
- Hallottátok, hogy befutott a hajó a kikötőbe harminc szexéhes matrózzal?... No de lányok, nem kell rohanni, a hajó állítólag több hétig itt marad!
Két barát beszélget:
- Képzeld, ez itt a legújabb orosz telefon és olyan pici, mint a kisujjam.
- De jó! És mi az a táska a hátadon?
- Ja, az az aksija.
A csinos fiatalasszonytól kérdik a kolléganői:
- Nagyon fáradtnak látszol. Nem aludtad ki magad?
- Nem, a postás hajnali ötkor felébresztett. De ez volt az utolsó eset.
- Miért, bepanaszoltad a főnökénél?
- Nem, csak többet nem alszom vele.
Jack kék-zöld foltokkal, felszakadt szájjal jön haza. A felesége rémülten fut elé:
- Drágám, ki vert meg így?
- Bill.
- Az a rohadék, szemétláda, aljas csirkefogó...
- Csitt, halottakról vagy jót vagy semmit!
- Mondd, Arisztid, szereted te a himlőhelyes, csámpás lábú, lottyadt mellű nőket?
- Meg vagy őrülve, Tasziló, dehogy szeretem!
- Akkor megkérlek, hogy hagyd békén a feleségem!
Korosodó ügyvéd a fiatal titkárnőjének:
- Mondja csak, mit eszik rajtam? A szépségemet vagy az intelligenciámat?
- A humorát főnök, a humorát!
Gazdagéknál házibulit tartanak, és meghívnak minden szomszédot, köztük Kovácsot, aki nemrég költözött oda vidékről. A kertben, a medence mellett mulat a társaság, amikor a házigazda jókedvűen megszólal:
- Figyeljen mindenki! Van egy négyméteres krokodil a medencémben. Akinek van elég mersze beugrani hozzá, annak adok egymillió forintot!
Egyszer csak látják, hogy Kovács repül be a medencébe. Nagyot csobban, majd felbukkan az óriási hüllő feje, és kemény harc kezdődik. Fröcsköl ki a víz, mindenki tátott szájjal nézi a küzdelmet. Végül Kovács épségben mászik ki a vízből. A gazda odamegy:
- Nahát! Te aztán bátor vagy! Megérdemled az egymilliót!
- Dehogy kell az nekem! - mondja a hős.
- Akkor mondd, mennyit fogadsz el, félmilliót?
- Nem, annyit sem!
- Akkor mit szeretnél?
- Csak annak a nevét, aki beledobott!