Munkahelyi viccek
89 szavazat
Nagyon-nagy szükségem lenne 6 hónap szabadságra - ha lehet, évente kétszer.

Munkahelyi viccek
72 szavazat
Bekopog egy ember a cirkuszigazgatóhoz:
- Jó napot kívánok! Úgy hallottam, hogy oroszlánidomárt keresnek!
- Nos, jöjjön vissza holnap. Mára már betöltötték az állást.

Munkahelyi viccek
114 szavazat
Főnök a beosztottjához:
- Kovács, ezen a héten már ötödször késett a munkából! Tudja mit jelent ez?
- Akkor már biztos péntek van...

Munkahelyi viccek
118 szavazat
A pszichiáter így szól a betegéhez:
- Az ön problémájára a legjobb gyógymód, ha beletemetkezik a munkájába.
- Az nem megy, doktor úr.
- Miért?
- Mert betonkeverő vagyok.

Munkahelyi viccek
57 szavazat
Állásinterjún:
- Mit tart a legrosszabb tulajdonságának?
- Az őszinteségemet.
- Nem hiszem, hogy az őszinteség rossz tulajdonság lenne!
- És ki a francot érdekel, hogy te mit hiszel?!

Munkahelyi viccek
56 szavazat
Két munkatárs beszélget:
-Te figyelj, manapság annyira stresszes vagyok, hogy tök feledékeny lettem! Például a minap pizsamában mentem ki az utcára.
Mire a másik:
- Ez semmi. Én tegnap fogkefével a számban mentem be az irodába dolgozni. De nem is ez a félelmetes...
- Hanem?
- Hát például egy medve.

Munkahelyi viccek
44 szavazat
Főnök a beosztottnak:
- Tudja Molnár az a baj, hogy az okosak mindig kételkednek, a hülyék meg mindig mindenben holtbiztosak.
- És ez tényleg így van főnök?
- Így hát!

Munkahelyi viccek
24 szavazat
Két ügyvéd bemegy egy étterembe, leülnek, kérnek egy pohár vizet, majd kinyitják az aktatáskájukat és elővesznek egy-egy szendvicset. A pincér felháborodva mondja nekik:
- De uraim! Ez egy étterem! Itt nem ehetik a saját szendvicsüket!
A két ügyvéd egymásra néz, megvonják a vállukat, kicserélik egymás közt a szendvicseiket, majd nyugodtan elkezdenek falatozni.

Munkahelyi viccek
28 szavazat
Kovács feldúltan érkezik haza.
- Ma aztán jól odacsaptam a főnököm asztalára!
- Na végre! - csillan fel a Kovácsné szeme.
- És mit szólt hozzá?
- Mit tudom én, szabadságon van.

Munkahelyi viccek
251 szavazat
Vegyünk egy ketrecet, amiben öt majom van. A ketrecben egy madzagon lóg egy banán. A banánt lépcsőkön lehet elérni. Az egyik majom előbb-utóbb odamegy a lépcsőhöz és elkezd felmászni a banánért. Azonban ahogy hozzáér a lépcsőhöz, az összes majom hideg zuhanyt kap.

Kicsit később egy másik majom is megpróbál felmászni a banánért - az eredmény ugyanaz. Ez még számos alkalommal megtörténik. Kis idő múlva, amikor egy majom csak elindul a lépcső felé, a többiek ezt megpróbálják megakadályozni.

Most zárd el a vízcsapot, nem lesz több zuhany. Cseréld ki az egyik majmot egy újoncra. Az új fiú meglátja a banánt es megpróbál érte felmászni. A többiek azonnnal megtámadják és nem engedik hogy a lépcső közelébe menjen. Amikor minden mászási kísérlet kudarcba fullad a többiek támadása miatt, az új fiú feladja.

Most cserélj ki még egy régi (zuhanyozott) majmot egy újoncra. Az új megint csak megpróbálkozik a banánhoz jutással, de a többi négy megtámadja ezért. Az előző újonc is boldogan vesz részt a támadásban. Amikor már ez is feladta, cserélj ki egy harmadik majmot. Amikor ez is megpróbál eljutni a banánért, a többi négy megtámadja. Pedig a négy támadó majom közül kettőnek elképzelése sincs, miért nem szabad a banánnal próbálkozni.

Miután a negyedik és az ötödik majmot is kicserélted, a ketrecben lévő majmok egyikének sincs emléke a hideg zuhanyról. Mégis, meg sem próbálnak eljutni a banánért. Hogy miért? Mert ez mindig így volt és mindenki így csinálja. Így születik a "company policy".